Télen érkezik a mozikba a Gyűrűk ura előzmény Hobbit második része, melynek már meg is lehet nézni az előzetesét. Szépnek szép, látványos, de őszintén szólva kicsit laposnak tűnik. Pedig van benne Legolas, sokan ugranak ránk a magasból és vágják a képünkbe a kardjukat, készülve a "lélegzetelállító 3D"-re. Persze ez is kötelező moziban nézős film lesz, de az első rész előzetese sokkal hangulatosabb volt.

A Smaug pusztasága alcímű epizódban a 13 törp és Bilbó, a hobbit megérkezik a Magányos hegyhez, és szembenéznek a félelmetes sárkánnyal, Smauggal. Eközben mindenki rájuk feni a fogát, legyen az tünde vagy ork, Gandalf pedig mellékúton nyomozgat az ébredező homály ügyében.

Amikor az ember anyukája azt mondja, hogy „Édes fiam, ne játsszál agresszív játékokkal, mert úgy maradsz!” – na, akkor a Postalra gondol. Ez a játék minden, ami az érzékenyebb lelkületűeknek szúrhatja a szemét: rasszista, homofób, egyáltalán nem polkorrekt, brutális, beteg, és még lehetne folytatni a sort. Viszont mindezt olyan idióta humorral teszi, hogy az ember vagy undorodik tőle, vagy imádja. Én az utóbbiak közé tartozom.

A Stephen King regényéből készült sorozatban Chester's Mill városára egy áthatolhatatlan bura borul. A könyv, és így vélhetően a sorozat is, a külvilágtól elzárt városlakók mindennapjait követi, amint egyre jobban eluralkodik a pánik és a félelem. Egyesek előnyt kovácsolnak a helyzetből, másokból előbújik a vadállat, megint mások csak ki szeretnének jutni.
Bemutató: 2013. június 24.

Az NBC-n bemutatkozó, Siberia című sorozatban egy csapat ember az említett országba utazik, hogy részt vegyen egy vadonatúj reality show forgatásán, csakhogy hamarosan szó szerint a lét lesz a tét, mikor a szereplők szép egyesével hullani kezdenek, a producerek és a helikopter, ami hazavihetné embereinket, egyszerűen felszívódnak. Bemutató: 2013. július 1.

Utoljára a Rémrom esetében éreztem azt, amit a Paranorman nézése közben, hogy ebből simán lehetne egy élőszereplős horror-vígjátékot forgatni. Viszont ez is egy újabb remek példa arra, amit bizonyos emberek képtelenek felfogni: az animációs film nem feltétlenül jelent egyet a mesével.

A film főszereplője Norman, aki nem épp olyan, mint egy átlagos gyerek. Családi öröksége, hogy látja a halottakat, és képes velük kommunikálni. Ennek eredményeként a városban mindenki hóbortos különcnek tartja, és lassan már ő maga is belenyugszik a helyzetbe. Blithe Hollow városa egyébként arról híres, hogy még a telepesek idején felakasztottak egy boszorkányt, aki szörnyű átkot uszított a városra, pontosabban a vele végző hét emberre: azzal sújtja őket, hogy ne nyugodjanak békében, és keljenek fel a sírjukból. Persze manapság már mindenki legendának tartja a dolgot, ám az átok véresen komolynak bizonyul, mikor a városra rászabadul a hét élőhalott telepes. Egyedül Norman képes megállítani a katasztrófát - már ha nem lincselik meg őt magát is.

Ez a film beteg. A megnézést követően - és, bevallom, közben is - ez a gondolat többször is megfordult a fejemben.

A mozi lényege röviden az, hogy felhívtak 26 horrorban járatos rendezőt a világ minden tájáról, és adtak neki egy betűt, meg 5000 dollárt. A feladat az volt, hogy a pénzből forgassanak egy rövid, pár perces rövidfilmet, ami valamilyen módon kapcsolódik a halálhoz, illetve a címe a kapott betűvel kell kezdődjön. Ezen felül mindenki szabad kezet kaphatott, mert elborultabbnál elborultabb ötletek láttak napvilágot, a lehető legváltozatosabb módon, ám egyvalamiben minden kisfilm megegyezik: tocsog bennük a vér. Jobban mondva még ez sem igaz, csak a javára, véresen kívül vannak nagyon vicces, és érthetetlenül túldimenzionált darabok - sőt, még pár animációs verzió is.

Az összkép, ennek értelmében, meglehetősen vegyes, de én mégis azt mondom, hogy érdemes egy pillantást vetni rá. Legfeljebb a túlzottan gyomorforgató és/vagy értelmetlen részeket áttekeri az ember. A tovább után ott az előzetes, majd spoilermentesen és röviden átveszem az egyes szegmenseket.

Ezennel az oldal megnyitja kapuit.

A terveim szerint ezen az oldalon abszolút objektíven, saját szájízem szerint fogok értekezni általam látott filmekről, sorozatokról, olvasott könyvekről és képregényekről, játszott játékokról, meg mindenről, ami per pillanat még nem jut az eszembe, de valamilyen szinten kapcsolódik a kultúra témakörébe.

Nem vagyok film- és könyvkritikus, így előfordulhat, hogy elfogultabban írok bizonyos darabokról. Nem is kritikákat olvashattok majd itt, hanem csak kedvcsinálókat (esetenként elriasztó írásokat), úgyhogy így tessék hozzáállni a tartalomhoz!

Végezetül minden látogatót köszöntök szeretettel, remélhetőleg elnyeri majd a tetszéseteket az, amit itt találtok.

Üdvözlettel: Tipca