Ez a film már nagyon régóta a listámon van, hiszen valódi kult státusznak örvend. Mindenhol azt hallottam, hogy nagyon jó horror, igazi provokatív, brutális, meg a szokásos hangzatos jelzők. Nos, számomra újra bebizonyosodott, hogy ami kult, az nem feltétlen jelenti azt, hogy jó is.

Az alapsztori "alapabb" már nem is lehetne. 1977-ben járunk, négy fiatal (két páros), az országot járja, hogy könyvet írjon olyan látnivalókról, amit nem érdemes kihagyni az utazóknak. Megállnak Spaulding kapitány benzinkútjánál, ami egyben egy horrormúzeum is, majd tovább indulnak egy fához, ahol a legendák szerint felakasztották a helyi sorozatgyilkost, Dr. Sátánt. Út közben felvesznek egy stoppost is, a dögös Babyt, aki elcsalja őket a házukba, ahol a betegesen bizarr családjával embereket kínoznak és gyilkolnak meg. És nagyjából ennyi. Persze ez nem lenne baj, a legtöbb horrornak nincs sokkal bonyolultabb sztorija, de itt valami nagyon félresiklott.

Újabb díszdobozon vagyok túl a PPP szériából, és azt kell mondjam, az eddigiek közül most épp ez a kedvencem. Egyébként érdekes, hogy egyre növekszik a színvonal, ahogy telnek az évek, vagy legalábbis számomra érdekesebb és izgalmasabb sztorik jönnek. Ami viszont biztos, hogy az összes eddigi közül ez volt a legegységesebb. Az elején még volt egy sztori Venommal, ami még az előző évből húzódott át, és amiben tanúja lehettünk Vérontó (Carnage) megszületésének, legalábbis annak a pillanatnak, amikor a szimbióta a börtönben kapcsolatba kerül a sorozatgyilkos Cletus Kasadyvel. E rövid kitérő után azonban rátérünk a doboz címét is adó történetre, a Bennünk lakozó gyermekre.

Az év fő ívét alkotó történet főszereplője Vermin, akivel már a Kraven utolsó vadászata című kötetben is találkoztunk. Erre szerencsére a Kingpin Kiadó is felhívta a figyelmet az előző évad végén, bár a "Kraven utolsó vadászatának folytatása" felhívás kicsit csalóka, de tény, hogy hatásosabb volt így, hogy előtte újraolvastam azt a sztorit is. Ahogy az Utolsó vadászat Kraven elméjébe nyújtott betekintés, úgy a Bennünk lakozó gyermek Vermin múltjában és gondolataiban merül el, hiszen az egykori tudósból Zémó bárónak köszönhetően félig patkánnyá lett szörnyeteg is fájdalmas, néha már-már szívszorító háttértörténettel rendelkezik. Dr. Kafka, Vermin börtönpszichiátere úgy gondolja, a szörnyeteg átalakulása részben pszichológiai eredetű, így aztán próbálja felderíteni, mi történt Vermin gyermekkorában, ami az első és az egyik legnagyobb törést okozta a férfi elméjében és lelkében. A kezelés alatt viszont Vermin megszökik, és a gyermekkori otthona felé tart, hogy bosszút álljon apján, aki elképzelhetetlen dolgokat művelt vele.